A legjobb terápia szőrös, és négy lába van.

Az együttélés állatokkal évezredek óta alapvető és természetes az ember számára. A civilizáció hozta eltávolodás a természeti környezettől, a természet ritmusától, az állatoktól, az emberi kapcsolatoktól ‒ végső soron önmagunktól ‒ számos mentális és pszichés zavar, és ennek következtében testi betegségek kialakulásában és fennmaradásában játszik szerepet.

Az állat asszisztált események és terápiás foglalkozások során az állat és ember között kialakuló kötődési mintázat nagyon hasonló az ember szignifikáns kapcsolataiban megjelenőhöz. A terápiás állatok jelenléte a fejlesztő foglalkozásokon óriási motiváció a gyerekek számára, nincs olyan feladat, amit ne végeznének el szívesen a jelenlétében.

A házikedvencek oldják a feszültséget, csökkentik a félelmet és a szorongást. Közérzetünkre és hangulatunkra gyakorolt jó hatásuk hamar megfigyelhető. Az állatok fizikális, érzelmi, szociális és kognitív hatásokat fejtenek ki az emberekre. Éppen ezért az állat asszisztált foglalkozásokat, mint alternatív pedagógiai fejlesztő programot az oktatási intézmények és a segítő szakmában dolgozó szakemberek is egyre inkább beemelik szakmai protokolljukba, felismerve a módszerben rejlő csodát, emelve ezáltal oktatás/szolgáltatás színvonalát és az elért eredményeket.

AZ ÁLLATASSZISZTÁLT TERÁPIÁS MEGTÁMOGATÁST SZAKMAI MUNKÁM KIEGÉSZÍTÉSEKÉNT (az egyéb segítő-támogató technikák és modalitások kiegészítéseként, azok hatékonyságának fokozása érdekében) ALKALMAZOM, NEM KÜLÖNÁLLÓ TERÁPIAKÉNT.
Külön árszabással ennek megfelelően nem rendelkezik, az “alap” fejlesztés, terápia, kezelés gyermekek részére minden esetben magában foglalja ezt a fajta plusz kiegészítést is.

Minden állat máshogyan segít a foglalkozásokon. A terápiás kutyák olyan speciálisan képzett kutyák, akik mindenkinek engedelmeskednek, valamint a jól felépített fejlesztő feladatok sikerorientáltak, ezért a gyerekekben egyfajta kompetenciaérzés alakul ki, mely jelentősen megnöveli az egyébként - akár a sérülésükből adódóan - szerzett kudarcélmények miatt csorbát szenvedett önbizalmukat. Az egyéb terápiás állatok kevésbé az utasítások miatt, sokkal inkább a szabad akaratukból figyelnek ránk emberekre, ami pedig a ‘fontos vagyok’ ‘értékes vagyok’ ‘szerethető vagyok’, igen fontos visszacsatolásokat adja. Olyan feltétel nélküli szeretetkapcsolat alakul ki a gyerekek és az állat között, ami nagyon ritka az ő életükben. Az, hogy bízni kezdenek az állatokban, később átfordul az őket körülvevő, majd a tágabb környezetükben élő emberek felé történő megnyílásba. Az állataink a jelenben tartanak, ők mindig az ’itt és most’-ban léteznek, azokra a hatásokra reagálnak, amelyek éppen érik őket, ezért amikor kapcsolatba kerülünk velük, segítenek nekünk, hogy magunk is a jelenben maradjunk. Ilyenkor nem nyomaszt a múlt, nem aggaszt a jövő, cselekvő módon vagyunk jelen.

Vizsgálatok igazolták, hogy az állatok simogatása során az ember és az állat vérnyomása, pulzusa, illetve a vérben stressz-reakcióban résztvevő hormonok szintje csökken (pl. adrenalin, noradrenalin). Emellett a kötődésben és egyes, a szervezet védekezésében szerepet játszó anyagok szintje növekedik (pl. endorphin, oxitocin).
Az érintésen túl az állatok puszta közelsége is ellazít, nyugtató hatással van ránk. – Ennek jótékony pedagógiai illetve közösség építő hatásához nem férhet kétség.

Terápiás állat segítségével nagyobb hatékonysággal vonhatjuk be az érintetteket a kezelési vagy fejlesztő folyamatba.
Minden állatot máshogy tudunk segítségül hívni a terápiás folyamat során.

Az állatok felé bizalommal fordulhatunk, nem ítélkeznek felettünk akár egészségesek vagyunk, akár betegek. Jelenlétükben átélhetjük a feltétel nélküli elfogadás érzést.
Fejleszthetők segítségükkel a kognitív funkciók, ami megismerési és gondolkodási tevékenységeket takar (ebbe beletartozik az észlelés, a figyelem, az emlékezet, a beszéd, illetve tanulási és döntési folyamatok); több vizsgálat igazolta, hogy a tanulásban, az új ismeretek elsajátításában, a memória és az empátia fejlesztésében is eredményes a módszer alkalmazása; valamint a feszültség- és szorongásoldás mellett biztonságérzetet nyújtanak, és elősegítik az emberek közötti kapcsolatteremtést is.
Érthető tehát, hogy az állat asszisztált terápia hazánkban is kezd egyre népszerűbbé válni.

Állatasszisztált terápiának/foglalkozásnak nevezzük azokat a programokat, melyek során a tanulási, fejlesztési folyamatba olyan állatot is bevonunk, mely felvezetőjével közösen hozzájárul a meghatározott cél eléréséhez, segítve a folyamatot a résztvevő

Állat asszisztált foglalkozás (AAA = animal assisted activity) például az idősotthonban vagy egy gyerekcsoportnál tett rendszeres látogatás, mely legfőbb célja a kellemes, szórakoztató, szeretetet kapó és szeretetet adható pillanatok szerzése. Ebben az esetben macskát, nyulat éppúgy lehet használni, mint kutyát. Pl. az állat simogatása általi harmónia megélése, vagy a kutyás trükkökön való vidám nevetés, vagy csak az állat apropóján a gazdával való beszélgetés önmagában mentálhigiénés foglalkozás.

Állat asszisztált oktatás (AAE = animal assisted education) az a tanulási folyamat egy oktatási intézményben, amikor – általában – kutyát alkalmaznak motivációként. A négylábú bevonása az iskolai órákba vagy óvodai foglalkozásokba könnyen megkedveltetheti az adott témát vagy tantárgyat a gyerekekkel, illetve motiválhatja őket az információ szerzésére. Pl. ki ne szeretne matematika órán olyan feladatot kapni, amelyet egy kutya kézbesít számára, vagy környezetismeretet tanulni, ha az emlősöket egy élő kutya szemlélteti.

Állat asszisztált terápia (AAT = animal assisted therapy) az a terápiás folyamat, mely során egy meghatározott időintervallum alatt egy meghatározott célt, egy adott szintű fejlődést szeretnénk elérni valamilyen nehézséggel, betegséggel, fogyatékossággal élő személy vagy csoport életében. Pl. labda dobására motiválja az értelmileg sérült gyerekeket, hiszen az eldobott labdát szívesen visszahozzák az ebek vagy a kutya által bemutatott trükk nagy mozgásra ösztönzi a gyerekeket. Szorongó gyerekek/felnőttek és/vagy más pszichés problémával élők esetében a kutyával való együttlét, a feladatok közös megoldása enyhít az állapoton, illetve motivál a gyógyulásra.  

Az állatok jégtörő funkciója az egyébként nehezen megközelíthető, zárkózottabb embereket is elérhetővé teszi a terapeuta/pedagógus/vezető számára, mivel a kezdeti szakaszban megtörténő nyitás az állatok felé lassan áttevődik a terápiás térben jelen lévő más személyekre is, így elérhetővé válnak a célzott (terápiás) intervenciók. Az állat-asszisztált foglalkozások alapját a terápiás állattal való kapcsolat, a simogatás, az etetés és közös feladatok végrehajtása jelenti, amely a hagyományos gyógyító vagy fejlesztő módszerek eszközeit felhasználva, azokat kiegészítve valósul meg.  

Összefoglalásként megállapíthatjuk, hogy a módszer számos jótékony hatása révén változatos fejlesztési és terápiás lehetőséget rejt magában. A tudományos kutatások eredményei alapján a hagyományos oktatási- nevelési – fejlesztő-megtámogató folyamatokat terápiás állatok bevonásával nemcsak élvezetesebbé, de hatékonyabbá is tehetjük.