Segítő lovas foglalkozások

Gyermekek és lovak közelében dolgozva óhatatlanul felmerül a gondolat, hogy vajon milyen hatással vannak ezek az állatok a velük foglalkozó diákokra? A lószerető emberek egyetértenek abban, hogy lovak közelében lenni ajándék: kisimul a lélek, tisztán gondolkodik a fej. A lovak a felnövekvő generációt is csak jóra tanítják, jelenlétük pozitívan befolyásolja fejlődésüket.

A lovak képesek megváltoztatni az emberi agyhullámok mintáját.

Igényünk és vágyunk az állatokkal való kapcsolatra több tízezer éves múltra tekint vissza. És a helyzet azt mutatja, hogy a lovakhoz különösen mély és misztikus kapocs fűz minket.

Minden korosztályt képes megfogni a lovak mágikus szépsége, bája, méltóságteljes kiállása és ereje, ennek megfelelően pedig ezen állatok számos különböző módon képesek hatni ránk.

Klinikai kutatások bizonyították, hogy a lovak közelében az emberek agyhullámai megváltoznak. Társaságukban az ember jobban a pillanatra fókuszál, megnyugszik és koncentráltabb lesz.

Különösen az utóbbi 20 évben növekedett meg jelentősen tudásunk a lovak társaságának jótékony hatásairól, és esetleges terápiás felhasználásáról. A pozitív kicsengésű ló-ember interakciók a fizikai, érzelmi és mentális problémák leküzdésében is hasznos segítségnek bizonyultak.

Autisták esetén például kimutatható, hogy gyakran új szavak használatába kezdenek és gyakrabban fejezik ki magukat, mikor a patások társaságába kerülnek. Nők esetén segítenek az erőszak utáni lelki felépülésben, és a határozottabbá válásban. A főnökök érzékenyebb vezetőkké és jobb csapatjátékosokká válnak a lovakkal közösen végrehajtott feladatok hatására. A veteránok számára a traumák feldolgozásában jelentenek nagy segítséget. A sor pedig szinte végtelen…

Egyszerűen fantasztikus megtapasztalni, hogy a szégyenlős, visszahúzódó, félénk emberek milyen határozottá válnak, amikor egy 500 kilós állattal teljesítenek egy akadálypályát.

A lovak érzékeny lények. Mindig tudatában vannak annak, ami körülöttük zajlik, és érzékenyek reagálnak erre. A lovak legalább annyi féle személyiséggel, fizikai képességekkel és határokkal rendelkeznek, akár az emberek, akikkel együtt dolgoznak. Ráadásul: a lovak sosem hazudnak, mindig őszinte, és azonnali visszajelzést adnak. Ez a visszajelzés a kulcsa a lovakkal való foglalkozások folyamatának. A közös munka pedig egy élményekben gazdag úton vezethet el minket természetes egyensúlyunkhoz, és önmagunkhoz."

Az a nézet, hogy a lovaglás jót tesz az ember testének és lelkének, már az ókorban is elfogadottnak számított. Gondoljunk csak Kheirónra, a mitológiai kentaurra, aki életének jelentős részét a gyógyításnak és a gyógyítás tanításának szentelte. Az ő tanai szerint a lovaglás a sérüléseket, a sebeket és a betegségeket egyaránt orvosolja. A középkorból is ismert olyan feljegyzés, amelyben az orvos lovaglást javasol azokra a betegségekre, melyek gyógymódja ismeretlen, mert az felvidítja a beteget. Az 1700-as években egyes források szerint a pápának is lovaglást írtak fel, mert az elősegíti a gyógyulást. 1870-ben egy skót orvos a depresszió kezeléseként ajánlotta a lovaglást, mert az feléleszti az életösztönöket. A 19. században Florence Nightingale állatok bevonását kezdeményezte az egészségügybe. Az első világháború után a sérült katonáknak terápiás lovaglást javasoltak, később pedig Winston Churchill is megfogalmazta azt a gondolatot, miszerint „van valami a ló külsejében, ami jót tesz az ember belsejének”.



A lóval történő közös munka során (itt nálunk, a Sissy-vel való közös munka során) a gyermekek

  • megnyugszanak,

  • jobban megismerik saját érzéseiket,

  • megtanulják, hogyan hathatnak másokra erőszak nélkül,

  • élményekkel és szeretettel töltekeznek

  • megtapasztalhatják, hogy milyen bátrak és ügyesek,

  • rájönnek, hogy bárki bármit mondott is, igenis számítanak, ha egy ekkora állat figyel a kívánságaikra

  • és a feltétel nélküli elfogadás felbecsülhetetlen érzésével gazdagodnak.

A ló jelenléte és viselkedése ugyanis

  • hamar megtöri a védekezési mechanizmusokat az emberben (Megtöri a jeget, szokták a szülők mondani - a már megtanult és jól vagy rosszul működő viselkedési mintázatok ugyanis nem mindig célravezetőek a lóval való bánásmód során.)

  • a gyermeket barátságos modorban ösztönzi kihívásra (A ló bizonyos tulajdonságai - hatalmas szeme, az embernél melegebb testhőmérséklete -bizalmat sugároznak, és a ló maga aktívan keresi a kapcsolatot az emberrel.)

  • olyan, mint egy nem ítélkező, „őszinte jóbarát” (A ló az adott emberre reagál az adott pillanatban: számára nem érdekesek a múlt történései és az emberi előítéletek. A ló számára nem láthatóak, és nem is érdekesek a testi vagy a lelki fogyatékosságok.

  • motiváló tanulási légkört teremt (Az adott pillanatban megtanult és elsajátított dolgokat azonnal pozitívan jelzi vissza a ló, hatalmas motivációs erőt képviselve ezzel.)

  • terápiás kapcsolatot épít

  • azonnali ok-okozati helyzetet alakít ki (Azonnali visszajelzés - A lovak számára nem érdekes a múlt és a jövő, ők a konstans jelen állapotában élnek, így viselkedésük folyamatos visszajelzésként értelmezhető a velük foglalkozó ember számára. "Itt-és-most" élnek és gondolkodnak.)

  • megfogja és megtartja a figyelmet (A ló azonnal visszajelzi, ha a vele foglalkozó figyelme elkalandozik.)

  • erősíti a self és a selfkontroll érzetét

  • fejleszti a szociális készségeket



A lóval megélt pozitív élményeket, és az azokhoz vezető eszközök használatát át lehet vinni az emberekkel való kapcsolatra. Ez a jelenség sokszor kamaszok esetében megdöbbentő változásként figyelhető meg, akik „kinyílnak” a világra, miután lovas foglalkozásokon vesznek részt.

A lovaglás szükségszerű feltétele, a természetes környezet és a ló állati volta segíthet a civilizáció keretei és korlátai között élő embernek visszatalálni természetes szükségleteihez és ezek kielégítésének fontosságához. Olyan szükségletekre gondolok itt, mint a szabadság és a biztonság érzése, ami lehetővé teszi az elfogadást, a bizalmat, és azt, hogy a gyermek képes legyen figyelni önmagára és másokra.

Az ember társas lény, és testi-lelki jóllétéhez elengedhetetlenül szükségesek a pozitív szociális kapcsolatok. Ezek hiánya depresszióhoz, reménytelenséghez, szociális izolációhoz vezethet. A szociális támogatás befolyásolhatja a stressz és a depresszió emberekre gyakorolt hatásait.

A feltétel nélküli szeretet, melyet egyes állatok képesek mutatni felénk, átmelegíti a gyerekek szívét, nyitottabbá teszi őket az egész világra. Számtalan tudományos tanulmány és felmérés bizonyítja a speciálisan képzett „segítő” állatok pozitív hatásait a foglalkozások folyamán. A gyermekek úgy dolgoznak, hogy nem érzik feladathelyzetben magukat, több a sikerélményük, nem szoronganak, az állat jelenlétének köszönhetően jól motiváltak, és magabiztosabbá válnak. A segítő állat jelenléte miatti magasabb motivációs szintjüknek köszönhetően a gyermekek kedvvel, örömmel vesznek részt a foglalkozásokon, szívesebben végeznek feladatokat, melyeket játéknak tekintenek.

Ezen kívül az állat, mint személyiségfejlesztő tényező hatással van a gyermek szociális- és érzelmi fejlődésére, elősegíti a társas kapcsolatok kialakítását és azok alakulását. Az állatos foglalkozások során a gyerekek között kialakuló kölcsönös elfogadás, feltétel nélküli szeretet, egymásra figyelés, együttes játék is hozzájárul a biztonságérzet, az önbizalom, az empátia kialakulásához. A gyermek megnyílik a világ felé, kötődés, nyitottság, pozitív attitűdök alakulnak ki. A boldogsághormonok hatására örömérzet, szorongáscsökkenés jellemző. A gyermek emellett az irányító szerepet is gyakorolhatja.





“A legjobb terápia szőrös, és négy lába van.”

A lovasterápia a ló által kísért, támogatott gyógyító-fejlesztő eljárások gyűjtőneve, valójában több egymáshoz kapcsolódó, mégis önálló terápiás ágat foglal magában, melyek különböznek specifikus célkitűzéseikben, a terapeuta alapképzettségében és abban, hogy a ló mely tulajdonságait használja elsősorban a terápiás folyamatban.

A ló asszisztált fejlesztő, segítő folyamat alkalmas sok pszichiátriai betegség kezelésére, így sikerrel alkalmazható depresszív kórképek, szorongásos zavarok, személyiség- és viselkedészavarok, magatartászavarok esetén, valamint autisták, hiperaktív és figyelemzavarral küzdő, valamint kötődési zavaros gyerekek terápiájában.

A terápia során a segítő szakember és a résztvevő a lóval való kapcsolatában és a lóval megélt helyzetek során megjelenő élményanyaggal dolgozik. A ló hűen tükrözi gondozója, lovasa lelkiállapotát és annak legfinomabb rezdüléseire azonnal reagál. A lovak által nyújtott „tükör” jól használható mind a problémák feltérképezése, „megjelenítése”, valamint a terápia során bekövetkező változás megerősítéseként egyaránt.

A foglalkozáson résztvevő problémájától és életkorától függően, a terápia során megjelenő élményanyag különböző módokon kerülhet feldolgozásra, rajzos, verbális, írásos vagy bármilyen más módon.

A ló asszisztált pszichoterápia alkalmazható önmagában vagy más módszerekkel kombinálva, feltáró, tüneti vagy önismereti céllal, a célkitűzéshez illeszkedő rövid, hosszú vagy epizodikus lefolyással.

A lovaglás egyedülálló és kiemelkedő tulajdonsága a járásspecifikus törzsreakciókat kiváltó mozgása, ami azt jelenti, hogy a lovaglás a járáshoz nagyon hasonló érzést ad a csípőben, a törzsben és a felsőtestben. Járás közben a csípő és a vállöv ellentétes irányú rotációs mozgást végez, és a lovaglás ugyanezt a fordított mozgást segíti elő. Mindez hozzájárul a tartás javításához, a törzs és a lábak izmainak erősödéséhez, tónusuk és szimmetriájuk javulásához és az egyensúly fejlődéséhez. Az egyensúly eléréséhez ugyanis a lovasnak használnia kell izmait, egyenesen kell ülnie, és csípőjével követnie a ló mozgását. Ezáltal nem csak olyan izomcsoportok mozognak együtt, amelyek kerekesszékben például elképzelhetetlenek, hanem a lovas a vállait is kihúzza, a fejét felemeli, tudatába kerül testtartásának, testmozgásának a térben. Ez és a térbeli koordináció és tájékozódás fejlődése például vak személyek esetében is igen jelentős. Emellett Down-szindrómás gyerekeknél növeli a lépéshosszt és a haladási sebességet, illetve csökkenti az aszimmetria és a csípődeformitás mértékét.

A ló ritmikus mozgása, az egyenletes tempó az izmok ellazulását, a rugalmasság javulását segíti elő. A ritmikus, szimmetrikus mozgás emellett a szenzomotoros integrációt is fejlesztheti, illetve hozzájárulhat a mozgástartomány növeléséhez.
A ló testmelege is hozzájárulhat az izmok görcsösségének és feszültségének feloldásához.


A lovaglás mint mozgásforma összetettsége miatt minden érzékszervre hat, így a lovas taktilis, vizuális és auditív észlelését egyszerre célozza meg, ami a szenzoros folyamatokat, illetve ezek összehangolását javítja, így járulva hozzá a mindennapi tevékenységek végrehajtásának megkönnyítéséhez. A finommotoros mozgásokat a ló ápolása, a ló vezetgetése, és a lóháton végzett ügyességi feladatok egyaránt fejleszthetik.

Egyszóval kijelenthetjük, a lovas fejlesztés rendkívül összetett módon tudja fejleszteni gyermekünk személyiségét, és képes hozzájárulni testi-lelki-mentális jóllétének kialakulásához és fenntartásához.

A lovak végtelenül hálás lények, akik közelében lenni is ajándék, de fejlesztő és terápiás folyamatokat megtámogatva vele, igazi siker sztoriknak lehetünk részesei.
Lóháton vagy földről dolgozva, pónival vagy 500 kilós lóval dolgozva, csoportos vagy egyéni fejlesztés keretében - gyermekeink életébe igazi csodát, és várva várt változást hozhatnak az ilyen alkalmak.

Previous
Previous

Fejlesztendő-e a kreativitás?

Next
Next

Nem az vagyok, akinek Te gondolsz. Te vagy az, akinek engem gondolsz.?